A hatvanas években Dr. Vámos-Tóth Bátor kutatónak nyugat-afrikai kiküldetése során feltűnt, hogy a világban előforduló ősi földrajzi nevek és kultúrák egyenes kapcsolatban vannak egymással – ideértve a díszítőművészeti, építészeti, zenei alapformákat is. Legkülönösebb viszont az, hogy a Kárpát-medencei magyar kultúrhagyományok tudományos alapkulcsai ezeknek a tényeknek.
Számos földrajzi név, családnév, törzsi név többszörösen ismétlődik – kárpát-azonos formában a világ különböző tájain. A Tamana név már a kutatások elején kitűnt gyakoriságával, elterjedésével, így lett a tudomány névadója. A tamana kutatócsoport már 184 ország 7500 kárpát-azonos nevét tudta beazonosítani Ausztrálián keresztül Ázsiában, Afrikában, Dél- és Észak-Amerikában, Európáig. A kutatás eredménye arra engedett következtetni, hogy réges régen léteznie kellett, egy – az egész Földet átfogó, magas szintű – egyetemes műveltségnek, mely a közbeeső természeti csapásokat túlélve, azonos nyelvet, mintarendszert – egyező párhuzamos eljárást alkalmazott a nevek – díszjelek – építészet – dallamok tekintetében. Több helyen megtalálták például a Ku-ku-lo földrajzi nevet, ami a magyar Küküllőre emlékeztet. Magát a Tamana nevet 36 helyen találták meg a világ különböző részein.
A kutatásokról bővebben itt olvashatnak.
ezotv/magyarno.com
